Manapság kezd egybeforrni egy ifjú nyíregyházi zenész neve a hazafi érzelmű reppel. VozalSanyinak nem rég látott napvilágot új kislemeze - hallgatása erősen ajánlott! -, Hol volt, hol nem volt... címmel. Erről, pályafutása kezdetéről, valamint annak alakulásáról beszélgettünk.
Miként vált az életed részévé a hiphop?
Vozal: A tesóm vett régen egy Animal Cannibals kazettát, később én kaptam egy Sub Bass kazettát, aztán meg 12 évesen Eminem volt a menő. Viszont, nem csak a hiphop, hanem a rock is nagy szerepet játszik az életemben. Imádom a Tankcsapdát, meg a Subscribe-ot.
Mi ösztönzött, hogy még is pont a repp műfajában próbáld ki magad?
Vozal: Tehát miért reppelek? :D
Tehát igen! :D
Vozal: Tehát, mert unatkoztam, és két haverral poénból csináltunk egy lemezt. Persze, ez még csak kezdeti szárnypróbálgatás volt, a magunk szórakoztatására. Ellenben, az egyik haverom csoporttársa fősulin Carp-E a Children of Distance-ből, és neki mutatta a zenéket. Én is beszéltem vele párszor, aztán mondta, hogy ők a Cultusba járnak zenét felvenni és hogy az milyen jó. Általa megismertem a többi CoD-os srácot, és rájöttem, hogy ők is ugyanolyan beteg állatok, mint én (nevet). Később el is kísért az első felvételemre, aztán ott ragadtam a Cultusban, ami tök jó, mert így megismertem csomó embert és tök sok kapcsolatot építettem ki. Na meg, ennek köszönhető a sok fít is.
A nem rég megjelent lemezeddel együtt 3 album érhető el a nagyközönség számára. Milyen volt az első fogadtatása, és ehhez képest milyen a legutóbbi?
Vozal: Az első lemezre még szinte senki sem figyelt, talán egy zenét lehetne kiemelni: a hátvakarónőt. De azt is azért mert, Horus&Őzi fít.
A Betüremkedett Betűrengeteg címet viselő nagylemezed kézzelfogható formában is kiadtad. Mennyire volt sikere a korongnak?
Vozal: Ahhoz képest, hogy mire számítottam, nagyon sikeres lett. Végül is, az adta meg a "nevem" a szakmában… ha lehet így mondani (mosolyog). Nem mondom, hogy egy mindenki által ismert egyén vagyok, de akik ismernek, azok emiatt a lemez miatt. Annyi különlegességet tartalmaz, hogy van rajta egy fít, amit már akkor szerettem volna, amikor még a picsába sem voltam, ez pedig a SzóSzólókkal való közreműködés. Nagyon örültem, hogy megismerhettem a srácokat, és tök jóban vagyunk azóta is.
Nem vitatom a SzóSzólók rátermettségét, ellenben érdekel miért éppen a velük való fít volt a vágyálmod?
Vozal: Amikor Mukiéknak kijött az Esszé anno, én tök irigy voltam és utáltam őket (nevet), mert majdnem velem egyidősek és nekik már tökre futott a szekér, én meg sehová nem haladtam. Aztán Mukit megkerestem iwiw-en, írtam neki, hogy halihó (nevet), meg hogy én is reppezek, és elkértem az msn címét. Megadta, és beszéltünk. Sokat. Később megismertem ÁdE-t is, utána pedig jött a fít, és öröm meg boldogság (mosolyog).
Az Hol volt, hol nem volt… ep egy kis csúszással érkezett. Mennyire voltak csalódottak a hallgatok a csúszás miatt, és ehhez képest mennyire tetszett nekik az album?
Vozal: Írták már néhányan, hogy jó lenne, ha már jönne, de nem dőlt bennük össze semmi (mosolyog). Viszont, sok embernek tetszett, és negatív kritikát nem nagyon kaptam egy-kettőt kivéve, de azok is inkább építő jellegűek voltak.
Mint például?
Vozal: Például, hogy „Jó, jó, de tudok jobbat is.”, meg hogy az alap nem illet alám, talán másik alappal jobb lenne. Ilyesmiket.
Ezek abszolút nem súlyosak, főleg ha a bít nem tetszett ennek-annak. Az új lemezedre az alapokat Artos és Anonim készítette, mint az az intróból is kiderül. Gondolom, a Csabival való fít ennek kapcsán került szóba. Anonimmel nem próbálkoztál összehozni egy közreműködést?
Vozal: ArtosCsaba, na ő a másik olyan ember, akivel mindenáron fítelnem kellett az életem során... Tehát ő volt a másik vágy a SzóSzólók mellett, és azóta Csabival is nagyon jó kapcsolatot ápolok. Sokat segít, és jókat beszélgetünk. Anonim pedig egy külön kategória. Ő nem fítel, csak nagyon régi barátaival. Nekem legalább is azt mondta (mosolyog). De vele is nagyon jóban vagyunk… és szeretjük a sört (nevet). Viszont, közös val’szeg nem lesz.